Néhány gondolat a zöldtetők építésének fontosságáról!
A klímakutatók szerint a XXI. század végére prognosztizált 1-6 Celsius fokos átlagos felmelegedés, a nagyvárosok túlépített központjaiban mára nemcsak elérte, hanem néhol több fokkal meg is haladta ezt a kritikus értéket. Oka a hősziget effektusra vezethető vissza, amely különösen nyári napokon veszi igénybe az ott lakók szervezetét. A beérkező napsugarak káros infra hősugárzásként verődnek vissza a beton felületekről, amelyek bitumengőzt bocsájtanak ki. A nappali forróságot az épületek éjszaka sugározzák vissza, melynek következtében szinte elviselhetetlen a hőség, nagyban megterhelve az emberek közérzetét, pszichéjét. Felmérések alapján megállapítást nyert, hogy a napi átlaghőmérséklet 5 Celsius fokkal történő növekedése szignifikánsan, 6%-kal növeli az összes halálozás kockázatát. 1992 és 2000 között hat "hőhullám" érte a Kárpát medencét, hatásukra 14-52%-kal növekedett meg az elhalálozás.
Rontja a helyzetet, hogy a lehullott csapadék jelentős részét a csatornák nyelik el, ugyanis nyaranta a sivatagihoz hasonló száraz levegő enyhítésének egyetlen természetes módja, a párologtató felületek megnövelése.
A belvárosok elviselhetőbbé tételének leghatásosabb módja, a zöldfelületek növelése, az inaktív területek növénnyel borítása !
Megoldást a problémára a zöldtető jelenthetne: mintaterületen igazolták, hogy egy tetőkert kialakítása 3,5°C-kal is képes mérsékelni a terület felszíni hőmérsékleti értékeit! Németországi kísérletek megállapították, hogy már egy 10 centiméter vastag extenzív zöldtető is körülbelül 60-70%-kal csökkenti a csatornákba lezúduló csapadék mennyiséget, hogy aztán visszapárologtatva hűtse a levegőt, ezzel javítva a mikroklímát. A párologtatás hőelvonással jár: 1 liter víz elpárologtatása annyi hőt tud elvonni környezetéből, amely kb. 2 Celsius fokkal képes lehűteni 1000 m3 levegőt.
A Nemzetközi Zöldtető Szövetség (International Green Roof Association, IGRA) adatai szerint egy négyzetméternyi zöldtető évente mintegy 0,2 kilogramm szálló port és szennyező részecskét képes kiszűrni a levegőből. A tetőkertek képesek a napsugárzás energiájának akár 90 %-át elnyelni, fotoszintézissel a fényenergiát kémiai energiává alakítva CO2-megkötéssel oxigént termelnek. Egy egyszerű extenzív zöldtető is négyzetméterenként éves szinten kb. 375 gramm CO2-t képes megkötni a levegőből.
A zöldtető hőszigetelő hatása télen és nyáron is jelentős: mintegy 20-30%-kal csökkentheti a fűtési illetve hűtési igényt, és az ezzel kapcsolatos energiafogyasztást. Már egy 10 centiméter vastag extenzív zöldtető is jelentős hőszigetelési előnyökkel bír a kaviccsal borított tetőfelülethez képest: míg egy kísérlet során a kavicsolt tetőnél az éves hőingadozás elérte a 100 Celsius fokot, a flóratetőn a hőingadozás mértéke 34-36 Celsius fokra mérséklődött. |